Ausztria - térkép

Ausztria kilenc tartományra (németül Bundesland) tagolódik, amelyek szinte külön államként funkcionálnak az Osztrák Köztársaságon belül. Minden tartománynak van saját fővárosa (Landeshauptstadt), mely egyben a tartományi parlament (Landtag) székhelye is.

1. Burgenland
Székhely: Kismarton
Népesség: 276 419
Terület: 3965 km2
Városok száma: 13
Más helységek száma: 158

Ausztria legkeletibb és egyben legfiatalabb szövetségi tartománya Burgenland, melynek területe kereken 4.000 km2. Tartományi székhelye Eisenstadt (Kismarton). Közigazgatásilag hét járásra oszlik, két városa, Eisenstadt és Rust (Ruszt), járási jogú szabad városok. 270 880 lakosával, amely Ausztria lakosságának kereken 3,5%-a, a népesség szempontjából a legkissebb az osztrák tartományok közül. A 397 km hosszú országhatár-szakaszból 356 km Magyarországgal közös határ.
A pannon síkság peremén elhelyezkedõ Burgenland képét még ma is sajátos hangulatú, idillikus falvak uralják és a tartomány politikai, kulturális és szellemi központja, Eisenstadt is mindössze valmaivel több mint 10 000 lakossal rendelkezik. További városi központok Mattersburg (Nagymarton), Oberpullendorf (Felsõpulya) és Oberwart (Felsõõr). A népesség struktúráját a német, a horvát és a magyar lakosság konfliktusmentes és békés egymás mellett élése jellemzi, vallási szempontból a római-katolikus és az evangélikus egyház hívei élnek itt, s mindez kulturális, néprajzi és társadalmi vonatkozásban meghatározó komponenst jelent Burgenland életében.

2. Karintia (Kärnten)
Székhely: Klagenfurt
Népesség: 559 440
Terület: 9536 km2
Városok száma: 17
Más helységek száma: 115

Az északon fekvõ 3797 m magas Grossglockner és a Gurk-völgyi-Alpok, valamint délen a Karni-Alpok és a Karavankák között terül el Ausztria legdélibb szövetségi tartománya, Karintia. Területe 9534 km², lakosságának száma 550 000. Szomszédaival, Olaszországgal és Szlovéniával, Karintia kaput képez déli irányba. Kedvezõ földrajzi fekvésének köszönhetõen itt meglehetõsen magas a napsütéses órák száma. Itt találhatók az Alpok legmelegebb tavai, melyek szinte mediterrán jelleget kölcsönöznek ennek a régiónak.
Tél vagy nyár, õsz vagy tavasz, Karintia mindenkor kitûnõ uticélt jelent. Különösen vonzó a legdélibb osztrák tartomány nyáron, amikor is klímája rendkívül kellemes. Az összesen több mint 60 km2 vízfelületet alkotó és nagyrészt ívóvíz tisztasággal rendelkezõ 1270 tó és tavacska a fürdõzés rajongóinak egyedülálló lehetõségeket kínál. Az itteni golfpályák minõsége láttán még a profi golfosok is ámulatba esnek. A kínálatot tovább gazdagítja: 280 sportpálya, 285 sportcsarnok, 300-nál is több teniszpálya, valamint lövészpályák és hegymászó létesítmények.
Télen 20 síparadicsom és a befagyott tavak várják a téli örömök és a sport rajongóit. Tavasszal és õsszel Karintiában az érintetlen természet ideális túrázók, kerékpározók és alpinisták számára. 210 000 vendégágy, 15 millió nyári és 3 millió téli vendégéjszaka - a számok magukért beszélnek. A vendégek mintegy 1,286 milliárd Eurot költenek évente Karintiában.

3. Alsó-Ausztria (Niederösterreich)
Székhely: Sankt Pölten
Népesség: 1 552 848
Terület: 19 178
Városok száma: 74
Más helységek száma: 499

A legnagyobb az osztrák tartományok között 1,5 millió lakosával és 19.173 km2-nyi területével és körbeveszi az osztrák szövetségi fõvárost, Bécset. Önálló rendelkezésû városokra (Krems, St.Pölten, Waidhofen/Ybbs, Wiener Neustadt), 21 államigazgatási kerületre és 571 falura van felosztva. 1986-ban St. Pölten lett Alsó Ausztria fõvárosa.
Északon a Cseh Köztársaság, keleten Szlovákia, délkeleten Burgenland, délen Stájerország, nyugaton Felsõ Ausztria határolja. A Duna átszeli nyugat-keleti irányban, kettéosztva a vidéket. A hegyes Waldviertel régió északon, a Weinviertel régió keleten található. A Waldviertel nevét a sûrû erdõrõl kapta, mely egészen a fennsíkig húzódik és majdnem 1000 méteres magasságba is elér. A Manhartsberg hegy két részre osztja a vidéket a Weinviertel és a Waldviertel régióra. A szõlõ termesztés igen elterjedt a széles völgyekben és a löszös talajon.

4. Felső-Ausztria (Oberösterreich)
Székhely: Linz
Népesség: 1 387 086
Terület: 11 982
Városok száma: 29
Más helységek száma : 416

Felsõ-Ausztriát sokan Ausztria kicsinyített másának nevezik. Itt kicsiben megtalálható mindaz, ami az ország sokszínûségét adja: az Alpok jégtakaróval borított csúcsai délen, a tiszta vízû hegyi tavak, a termékeny Elõ-Alpok, a települési és gazdasági agglomeráció a tartományi székhely, Linz körül és az erdõkben gazdag középhegység délen.
A domborzat függvényében az ember ezt a vidéket is a saját szolgálatába állította: a kis- és középüzemek adják mindenütt a gazdaság gerincét, míg a fémgyártás nagyüzemei regiónként képeznek súlypontot. Fontos gazdasági tényezõ az idegenforgalom és a mezõgazdaság is. A gazdaság vívmányaival párhuzamosan Felsõ-Ausztria febecsülhetetlen számú kulturális értéket alkotott, melyek bizonyítékait az érdeklõdõ mindenütt fellelheti, legyen az a világi és az egyházi építészetben, a képzõmûvészet más ágaiban, a zenében és irodalomban, a néprajzban és népmûvészetben, vagy éppen a tudományokban.
Bár a mai Felsõ-Ausztria kialakulása csak néhány évszázaddal ezelõttre tehetõ, földjén már az õskõkori ember is megélhetésre és hazára talált. S ez a vidék adta a világtörténelem egyik jelentõs korszakának nevét is: a hallstatti kor (i.e. 800 - 400), melyet a több mint 3000 éves hallstatti sóbányászat után neveztek el, s az illírek kultúrája uralt. õket követték a kelták, a rómaiak, a szlávok és a germánok, akik végül is a bajor törzsek révén a tartományban tartósan letelepedtek. Ma Felsõ-Ausztria területe 11 980 km2, lakosainak száma 1,3 millió, akik túlnyomórészt a bajor nyelvjáráshoz tartozó nyelvet beszélik.

5. Salzburg (Salzburger Land)
Székhely: Salzburg
Népesség: 521 238
Terület: 7154
Városok száma: 10
Más helységek száma: 109

A SalzburgerLand - fõ folyójával a Salzachhal - Felsõ Ausztria, Stájerország, Carinthia, Tirol és Bajorország (Németország) között található. Dél felé az Alpok középsõ vonulatai találhatók, több 3000 méteres hegycsúccsal. A Dachstein Középhegység és a Berchtesgaden Alpok keleten és északon a SalzburgerLanddal határos.
"Egy darab Paradicsom" - ezekkel a szavakkal jellemezte Carl Zuckmayr fogadott szülõföldjét, SalzburgerLandot. Erre a földre a hegyek és tavak, folyók és erdõségek, elragadó falvak és virágzó városok kombinációja nyomja rá a bélyegét.
A tápláló Salzburgi konyhától a modern konyháig SalzburgerLand sok mindent kínál. SalzburgerLand remek hírnevét a számos biofarmon termelt bioterméknek és más termelõktõl, mint pl. a SalzburgerLand Milkparadise származó magas tápanyagtartalmú termékeinek, a sörkészítõknek és sok más dolognak köszönheti.

6. Stájerország (Steiermark)
Székhely: Graz
Népesség: 1 190 574
Terület: 16 392
Városok száma: 34
Más helységek száma: 508

Stájerország Ausztria délkeleti részén fekszik, ahol az Alpok magas hegyei átmennek alacsonyabb hegyvidéki régiókba. A második legnagyobb osztrák megyének kb. 1,2 millió lakosa van, (240 000 Grazban él), területe 16 388 km2. Stájerország szomszédos megyéi keleten Burgenland, északon Felsõ és Alsó Ausztria, nyugaton Salzburg és Karintia, délen pedig Szlovénia. Államigazgatásilag Grazból, 16 politikai kerületbõl, 543 faluból és 108 városból áll.
Felsõ Ausztriát északról a meszes Alpok határolja(Dachstein, Totes Gebirge, Ennstaler Alpen, Hochschwab, Schneeberg és Rax hegyvonulatok). Itt található a legmagasabb stájer hegy, a Hohe Dachstein (2996 m). Az úgynevezett stájer gerincet a Lower Tauern hegyek alkotják csodálatos hegyi tavakkal (Schladminger, Wölzer, Rottenmanner és Seckauer Tauern chains). Kelet Stájerország alacsonyabb hegylábai a Fischbacher Alpok, a Jogglland régió és a Wechsell hegyek erdõségeiben végzõdnek. Nyugaton Közép-Stájerország a Packalpe, Stubalpe és Gleinalpe hegyek által a Grazer Becken medencével van összekötve. A Mur folyó, Stájerország fõ folyójának alsó szakasza osztja ketté a hegyes vidéket Kelet és Nyugat Stájerországra.
Útban Salzburg Lungau régió és a Drau patak felé a Mur folyó összegyûjti Stájerország vizeinek 2/3-át. A második legnagyobb folyó az Enn folyó, mely Stájerországot északon a Gesäuse hegyek felé hagyja el. A Raab folyó Kelet-Stájerország legnagyobb folyója. Dél-Stájerország jellegzetes nyár és ciprus fáival, melyek a szõlõföldeket borítják déli tájakra emlékeztet, mint pl. Toszkána.

7. Tirol
Székhely: Innsbruck
Népesség: 683 317
Terület: 12 648
Városok száma: 11
Más helységek száma: 268

Sehol máshol nincsen ilyen gyönyörû táj, szelíd rétek, barátságatalan szirtek, kristálytiszta hegyi patakok és ilyen barátságos, vendégszeretõ emberek. Ezek a kellékei egy mindenki számára megfelelõ nyaralásnak.
Tirol egy tartomány a hegyek között, Európa szívében. Csodás hegycsúcsai, a festõi völgyek, a fennséges sziklák és szelíd rétek, szikrázó hegyi tavai és a csodálatos gleccserek a világ minden tájáról ide vonzzák az embereket. Tirol lenyûgözõ hegyi világa különféle sport és kaland lehetõségeket kínál, de megfelelõ környezetet biztosít egy csendes, spirituális elmélkedés számára télen és nyáron egyaránt.

8. Vorarlberg
Székhely: Bregenz
Népesség: 356 590
Terület: 2601
Városok száma: 5
Más helységek száma: 91

Vorarlberg, Ausztria legnyugatibb tartománya, területe 2601 km2, lakossága 331.500 fõ. Politikailag 4 részre osztható: Bludenz, Bregenz, Dornbirn és Feldkirch, valamint 96 önkormányzatra.
Az "Arlberg elõtti vidék" csak hágókon és az Arlberg alagúton keresztül közelíthetõ meg a többi osztrák tartományból. Keleten Tirollal határos, nyugaton és délen Svájccal és Lichtensteinnal, északon pedig Németországgal. A Kleinwalsertal völgy északkeleten található, a hegyvidéken kívül csak Németországból közelíthetõ meg.
Vorarlberg egy hegyvidék. Területének 2/3-a 1000 m fölött található. A Constance tó és a széles Alpine Rhine völgy határozza meg a táj képét és a klímát a tartomány északkeleti részén. Bregenz, a fõváros Bregenzerwald szélén található, egy hegyes, dombos, völgyes vidék a bejárata. A széles, napos Rhain völgyben, mely tranzitútvonal Vorarlberg szívébe, gyümölcsöt és szõlõt termesztenek.
A téli vakációkban az Alpokban mindig van valami különleges. Vorarlberg Ausztria második legkisebb föderális vidéke, mégis sok látnivalót kínál. Az "Arlberg elõtti vidék" egyike Európa legszebb vidékeinek. Túrázás érintetlen tájakon szakképzett hegyi túravezetõkkel. Felvonókkal megközelíthetelen csúcsok elérése, siklás tisztán tartott sífutó pályákon, a vidék felfedezése hótaposóval vagy hegymászó bakancsban. Ez a terület síléc nélkül is rengeteg kalandot kínál. Szinte mindent megtanulhat itt. Egy világ, melyet megéri felkeresni sport és szabadidõs tevékenységek miatt. Röviden: egy régió, ahol felfrissül a test és a lélek.

9. Bécs (Wien)
Székhely: Bécs
Népesség: 1 590 242
Terület: 415
Városok száma: 1
Más helységek száma: -

Bécs Ausztria fővárosa és egyik szövetségi tartománya. A város Ausztria politikai, gazdasági, kulturális és szellemi központja, nemzetközi rangú kongresszusi és vásárváros, az ENSZ harmadik székhelye (New York és Genf mellett). Itt székel a szövetségi kormány, az államfő, a parlament két háza (a Szövetségi Tanács és a Nemzeti Tanács), a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság. Az ENSZ intézményei közül itt van többek között az UNIDO (Iparfejlesztési Szervezet), az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) és a UNDC (Kábítószerügyi és Bűnözésmegelőzési Hivatal) központi irodája. Bécs a központja az EBESZ-nek (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), az OPEC-nek (Olajexportáló Országok Szervezete) és számos egyéb nemzetközi szervezetnek és NGO-nak. Történelmének, kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb turistacélpontjainak.