Ausztria - a fővárosról

Bécs, az osztrák császárság fő- és székvárosa, London, Párizs és Berlin után Európának s a nevezettek és Thew-York után a világ legnagyobb városa, fekszik az északi szélesség 48°13' és a kel. hosszuság 16° 23' alatt Greenwichtől, a szabályozott Duna jobb partján, legmélyebben fekvő részeiben 170, legmagasabbjaiban 205 méternyire az Adriai-tenger szine fölött. A városnak kiépített része meglehetősen távol van a Dunától, melynek partján ez idő szerint még csak raktárak, vámépületek, teherpályaudvarok, fürdők stb. láthatók. Ami ellenben sűrün lakott részeit átszeli, az csupán átlag 60 lépés széles, tehátaránylagjelentéktelenDuna-csatorna és a még annál is sokkal keskenyebb, szegényes Wien patak. Ny-re és ÉNy-re. az Alpok végső kiágazásai belenyulnak a megnagyobbított Bécs új területébe, tűlnan pedig, a Dunától Északra, végződik a Bisam-heggyel a cseh-morva dombvidék, amely mellett az óriási, egészen sík, de rendkivül termékeny Morvamező (a Morva folyó rónasága) kerül el. Ennek a Bécs melletti részét Bécs-i medencének hivják.
Bécs éghajlata nagyon változó. A levegő meglehetősen zord; inkább száraz mint nedves; e mellett a szelek, sőt viharok is gyakoriak. Az évi közép hőmérséklet 9,2 ° C., a közép légnyomás 744 mm az évi esőmennyiség 595 mm.

Kiterjedés, városrészek és beosztás:
Az osztrák császárság fővárosa azelőtt a belvárosból és 36 külvárosból állt, melyeket szép fákkal beültetett sáncok (a Glacis) válaszfőttak el a belvárostól. 1857. azonban Ferenc József császár parancsára a bástyákat lehordták, a glacist és árkokat eltüntették s az így nyert roppant terizletet a belváros körül az utolsó harminc év alatt fölhasználták Bécs nagymérvű szépítésére, nagy parkok létesítésére s főleg ama nagyszerü középületek elhelyezésére, melyeknek Bécs gyönyörü környéke mellett első sorban köszönheti, hogy ma a világ legszebb városai közé tartozik. Követte ezt 1890. Bécs második, az előbbinél is terjedelmesebb nagyobbítása, az ugynevezett Nagy-Bécs (Gross-Wien) alkotása (1890-iki XLV. t.-c. dec. 19-éról), mely abból állott, hogy Bécs körül a legközelebb fekvő, nem kevesebb mint 46 falut egészen ötöt pedig bekebleztek a főváros területébe. Ez által Bécs terüete, mely eddig, 5339 hektár volt, több mint háromszor akkora lett, azaz kerek számmal 18,000 hektár, Hogy ez óriási egyesítési munka teljesen bevégeztessék, azaz, hogy a régi Bécs új kerületeivel építészetileg is összeforrjon, legközelebb az 1703. épített s az egész régi várost körülbelől 30 km.-nyi hosszban körülvevő erődítési árkot ki fogták tölteni.
Új határvonalain belül az azelőtt csak tíz kerületre oszlott Bécs jelenleg tizenkilenc kerületből áll, melyék a következők: a régi tiz kerület: I. Belváros, II. Lipótváros, III. Landstrasse, IV. Wieden, V. Margarethen, VI. Mariahilf, VII. Theubau, VIII. Józsefváros, IX. Alsergrund, X. Favoriten; az ujak: XI. Simmering, XII. Meidling, XIII. Hietzing, XIV. Rudolfsheim, XV. Fünfhaus, XVI. Ottakring XVII. Hernals, XVIII. Währing és XIX. Döbling. Mindezek a Dunán innen vannak, kivéve a II. kerületet melynek egy része ujabban átterjedt a Dunán tulra is. Területre nézve legnagyobbak a II., XIII. és XIX., a legkisebb az összes 19 közt a VIII. (Józsefváros). Azon falvak, amelyeket egészen bekebeleztek, a következők voltak: 1. délkeleten: Kaiser-Ebersdorf és Simmering 2. délen és délnyugaton: Gaudenzdorf, Hetzendorf, Ober- és Untermeidling; 3. nyugaton: Baumgarten, Breitensee, Hacking, Hietzing,.Hütteldorf, Lainz, Penzing Schönbrunn, Speising, Ober- és Unter-St. Veit, Rudolfsheim, Sechshaus, Fünfhaus; 4. északnyugaton és Északon: Theulerchenfeld Ottakring, Dornbach, Hernals, Theuwaldegg, Gersthof, Theustift a. W., Pötzleinsdorf, Salmannsdorf, Währing, Weinhaus, Unter- és Oberdöbllng, Grinz:ng, Heiligenstadt, Josefsdorf, Kahlenbergerdorf; Nussdorf, Unter- és Obersievering. V. ö. Freytag, Wandkarte von Wien (1: 10,000. Bécs 1893).

Terek, utak és utcák:
A régi Bécs nem éppen gazdag terekben. A régi Bécs legkivalóbb terei: az eddig a város központjának tartott vllághirü István-tér, a mellette elnyuló, azonban inkább rövid, széles utcához hasonlító Graben, a Hohe Markt a legrégibb Bécs közepe, a Hof ujabban Radetzky szobrával ékesítve; a császári Burg terei: a József tar, Ferenc-tér, stb., továbbá a Theuer Markt és az új városnegyedekben a Schwarzenberg-, Schiller-, városház-, tőzsdes Beethoven-tér s a pompás ültetvényekkel diszített Miksa-tér (a Votiv-templom előtt). A legszebb utak között legelső helyet foglal el a hirneves bécsi Ringstrasse. E páratlan nagyszerüségü körut mely a régi Glacis helyén, tehát csak az utolsó három évtizeden belül épült, 57 méter széles, 5 km. hosszu. E nagy arányokon kivül a Ringstrasse szépségét emelik: a gondosan ápolt kisebb-nagyobb parkok, melyek menteben mesteri s nagyszámu szobrot találni a pompás paloták már-mar fárasztó sora, kiváltképen e paloták maguk, e valóban impozáns középületék egész tömege, melyek aránylag oly szük helyre szorítva, oly művésziesen csoportosítva, mint p. a Franzens-Ringen sehol a világon nem találhatók, sem Berlinben. A Ringstrassen kivül a legfontosabb utak, és utcák az elénk Theaterstrasse, a Herrengasse, a Rothenthurmstrasse, a külvárosokban pedig a széles Praterstrasse, a Mariahilfer-, Alser- és Favoritenstrasse, továbba a wiedeni főut és a központi temetőhöz vezető roppant hosszu Rennweg. A régi Bécs összes urainak, utcáinak és tereinek száma közvetlenül az új kibővítés előtt (1890 végén) 1120 volt. Ehhez járulnak ma az ujonnan bekebelezett kilenc kerületéi, összesen 1094, úgy hogy a mai Bécs összes nyilvános terei, utcái és utjainak száma 2214.

Bécs vidéke:
Északnyugat, nyugat és délnyugat felé, hol a város az Alpok végső nyulványaira, a sűrü erdőséggel födött bécsi erdőre (Wiener W old) támaszkodik, elragadóan szép. A pompás nyaralók négy mértföldnyire nyúlnak nyugat felé a bécsi erdőbe (Rekawinkellg), délen pedig B.-tól alig két órányira vasuton a magas Alpok legészakibb óriásai, a 2)00 méternel magasabb Schneeberg s a Rax képezik a nagyszerü bejárót a szép Stájerországba. Nagybán emelik még a természet e pazar adományait az udvar és a sok osztrák főúr kastélyai, palotái és kertjei: emitt Schönbruun világhirü, több mint 300 hektárnyi parkjával, ott a még ennél is nagyobb Laxenburg, az angol park-művészet egyik elismert remeke, a Liechténsteinok, Schwarzenbergek, Rothschildok stb. fényes palotái, ragyogó kertjei stb. Ehhezjárul földrészünk egyiklegmerészebben építetthegyi vasutja, a hires Semmering, bajos, itt-ott vad és fenséges vidékével.

Történelem:
Bécsnek a rómaiak előtti időben Vianomina, később Vindobona volt a neve. A rómaiak idejében ezeknek egyik állandó táborhelye (Castrum stativuma) lett. 180. Kr. u. Martus Aurelius római császár itt halt meg. Szlávok is korán lakhatták, mire külön szláv neve: Be is mutat. Mai « Wien» nevén csak 1030-ben említik először. A XII. században a Babenberg hercegek székhelyökké tették. II. Jasomirgott Henrik 1114-ben tette le a Szt. István-székesegyház alapkövét, 1160-ben pedig az első hercegi palotát építteté. Városi kiváltságokat 1221-ben nyert; 1237-ben «szabad német birodalmi várossá» emeltetett. Habsburgi Rudolf alatt jutott Bécs a még ma is uralkodó dinasztia alá (1276). IV. Rudolf herceg 1365-ben alapítá a bécsi egyetemet 1480-ben püspöki székhellyé lett. 1484-ben Mátyás király foglalta el; ennek haláláig a magyar király székhelye volt, I. Ferdinánd pedig a német császárok székhelyévé tette. 1529. a törökök ostromolták, Salm Miklós azonban megverte őket. 1683-ben Kara Musztafa vezérlete alatt a törökök másodszor is ostrom alá fogták; Starhemberg Rüdiger 13,000 katonával s 7000 polgárral addig tartotta magát a várban, mig Károly lothaai herceg és Sobieski lengyel király seregeikkel Bécs segítségére nem jöttek. Irtóztató vereség után a török a várost elhagyta. 1704-ben épültek a még ma is fennálló külvárosi sáncok, még pedig a kurucok támadásai miatt. 1809-ben a franciák vették be Bécset; 1815-ben itt tartották a bécsi kongresszust; 1848 október 6-án Bécsben forradalom tört kí s Windischgrätz ostrommal vette be a várost. 1858-ben kezdték a glacis lerombolását s a Ringstrasse építesét. 1866-ben a poroszok fenyegették Bécset. Ugyanebben az évben Bécs megszünt a német birodalom fővárosa lenni. 1873-ben tartották a Bécs-i világkiállítást; végre 1890-ben olvasztottak be B.-be 51 közeli falut és helységet.